*****阔********天********地********的********念****************再********也****************捺********不********住********，********早********就********想****************去********玩********了********，********如********今********这********么********好********的********机********会********岂********能********错********过********？************************&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********薛********清********秋********不********理********她********，********转********向********薛********牧****************：********“********那********就********向********夏********侯********荻********回********复********吧********，********这********事********我********们********接********下********了********。********”************************&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********薛********牧********沉********默********片********刻********，********低********声****************：********“********不********用********刻********意********找********她********回********复********，********因********为********她********很********快********就********会********来********辞********行********了********。********我********倒********是********要********趁********着********梦********岚********还********没********走********，********先********找********一********个********人********。********”************************&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********薛********清********秋********奇****************：********“********谁********？********”************************************&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********“********那********个********画********画********的********，********林********凡********。********”************************&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********薛********清********秋********都********差****************忘********了********这********是********什********么********人********了********，********想********了********半********天********才********想********起********来********，********一********脸********莫********名********其********妙********，********完********全********不********懂********薛********牧********这****************跃****************的********思********维********。************************&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********薛********牧********找********林********凡********并*******

本章尚未读完,请击下一页继续阅读---->>>